Keresés ebben a blogban

2017. október 13., péntek

Egy szomorú felismerés

Ha sorolnom kell az undort keltő élőlényeket, valahol a patkány, a mezei poloska és a kifordult bele körül tekergődző giliszta tájékán helyezhető el a politikus mint olyan. Ez az alaphelyzet. Aztán vannak fokozatok és variációk. 
Viszont eddig abban az illúzióban ringtam, hogy a jelenlegi ellenzéki politikusoktól nem mindig kell hányingert érezni. Ez tegnap óta megváltozott. Azok listájára, akiknek nem írom le a nevét még csupa kisbetűvel sem, fölkerült az elempé asszonya is, ennyire iszonyatosan, megátalkodottan ostoba ugyanis nem lehet még egy férfi sem. Hogy ők majd egyedül. És aláírta ugyan a nemtudommit, de a tüntetésre nem megy el, mert akkor Erdélybe utazik. Inkább nem kérdezem meg, miért éppen Erdélybe, mert csak még jobban begurulok és fölkergetem a vérnyomásomat, hogy október 23-án miért megy valaki Romániába.
Ez az ájtatosan erdélyező, magát valamilyen érthetetlen indoknál fogva miniszterelnök jelöltként ajnározó hölgy (ez nálam szitokszó) vagy nem tudja, hogy az önállósági hisztériájával ő a leghűségesebb fidesz szavazó vagy tudja, mindkét eset kimeríti az általános, sok negatív tulajdonságot magába foglaló butaságon kívül  az elvetemültség fogalmát is, a maga teljes terjedelmében. Komolyan mondom, ez az asszony olyan fájdalmasan ostoba, hogy mondat közben váltottam át egy másik csatornára, és még jó ideig nem szűntem meg émelyegni.
Érdekes, mostanában milyen sűrűn ötlenek föl a büntetőjog különféle paragrafusai. Csak eljátszottam a gondolattal, milyen adekvátan fejezné ki az átlagosan értelmes választópolgár igazságérzetét, ha minden egyes elempére leadott szavazat egy év börtönt jelentene ennek az asszonynak. Aztán majd ő leosztaná a párttagok között, akik mellesleg bűnsegédi bűnrészesként saját jogon is bőven beférnének Sopronkőhidán a nehézfiúk közé. Akik a kiskorúak ellen elkövetett nemi erőszak miatt elítéltek mellett egész nyugodtan felvehetnék ezeket a politikusokat is a rendszeresen fenyítendők listájára.
Maradtak még - ez legalább annyira fájdalmas, mint egy nőben csalódni - a fiatalok. A momentum nevű párt. Mondtam már akkor, mikor bejelentették a párttá alakulásukat, hogy ez nem lesz jó, az ilyesmihez képest III. Richárd elhatározása, miszerint ő gazember lesz, csak egy könnyű nyári szórakozás. De a párttá alakulás még nem feltétlenül jelenti az azonnali és teljes elbutulást, valamint lealjasulást - legalábbis én ezzel biztatgattam magam, mint aki félelmében fütyörészik a sötétben.
Tévedtem. Azt jelenti.
Namármost. Ennek a felismerésnek csak egyetlen következménye lehet. Kéretik mostantól minden egyes fórumon fideszesként kezelni ezt a két gyülekezetet. Ők kormánypártiak, ez tegnap óta nyilvánvaló.
Ami igazán elkeserítő, és példa nélkül álló: undorítóbbak és kártékonyabbak a kormánypártnál. Azok ugyanis hallgatólagos beismerésben vannak a puszta státuszuknál fogva. Ez a két ostoba horda meg akkor sem viselkedne az irányultságának megfelelően, ha tudatában volna a szándékának - még akkor is ragaszkodnának az álságos önképükhöz, ami szerint ők ellenzékiek.
Még egyszer, mert nem győzöm hangsúlyozni: kormánypárti fidesznyik mindkét alakulat.
Hirdetni hangosan!

P.S.: Még mindig félek, hogy nem voltam eléggé közérthető: minden egyes szavazat, amit erre a két bandára lead valaki, az a fidesz szavazatainak számát növeli. Itt fentebb némely stílusfordulattal (például túlzás) csak a közérthetőséget akartam növelni. Ebben az utóiratban írt mondatot a szó szoros értelmében tessék érteni. Nincs benne semmi túlzás.