Keresés ebben a blogban

2017. április 16., vasárnap

Építkezések

Pesten a Kossuth-tér déli oldalán bontanak egy házat. Régen jártam arra, most a 2-es villamossal mentem, nézelődtem. A tér északi oldalán lett egy mélygarázs, kivágtak rengeteg fát, leraktak néhányszáz tonna követ, felállították az Andrássy-szobrot meg a Tisza István szoborcsoportozatot. Áthelyezték a villamossíneket. Helyreállították a Wellisch-palota tetőszerkezetét.
Most bontják a MTESZ székházat. Nem volt valami szép. De különösebben zavaró sem. A Wellisch-palotát annak idején háborús sérülés érte, az sem volt szép, de meg lehetett szokni. Andrássy Gyulát tiszteletreméltó politikusként tartja számon a történelem, én ezzel együtt is viszonylag jól el tudtam aludni esténként, nem emlékszem, hogy egyszer is hánykolódtam volna az Andrássy-szobor hiányán érzett fájdalom miatt. A Tisza-szobor felállítását kifejezetten felháborítónak tartom. Ha valaki nem tudná, ki volt az Ady által megírt geszti bolond, annak felidézem a versszakot (... szeressétek, Őt is, a vad, geszti bolondot, A gyujtogató, csóvás embert, Úrnak, magyarnak egyként rongyot. Mert ő is az Idők kiküldöttje S gyujtogat, hogy hadd hamvadjon össze Hunnia úri trágyadombja, Ez a világnak nem közösse.) - és hozzáteszem, ez a gyújtogató, csóvás ember Tisza István, a háborút dicsőítő, az arisztokrácián kívül mindenkit lenéző politikus, akinek 1934-ben állítottak szobrot, a csúti futballista egyik kedvenc évtizedében.
Elköltöttek rengeteg pénzt, a teret lényegében tönkretették, elcsúfították. (Az autóforgalom elterelését néhány forinttal meg lehetett volna oldani, a politikusok meg járjanak be a "munkahelyükre" gyalog vagy villamossal, esetleg biciklivel, ha ez a közlekedési eszköz Skandináviában megfelel, itthon is jó lesz.)
A Várkertre milliárdok mentek el. A Széll Kálmán-Moszkva-Széll Kálmán térre ugyancsak. A "pitykés lajbi a Várhegy aljában" (minden idők legkiválóbb professzorának értékítélete) némi állagmegóvással kibírta volna még néhány évtizedig. A Kalefra (Jóreggelt Európa 2016. május 11.) kihajított milliárdoknál védhetetlenebb pazarlást végképp nem tudok elképzelni - azon a téren rontani már nehezen lehetett, de sikerült. Ahelyett, hogy átépítették volna, megoldandó a mind súlyosabbá váló dugóproblémát, minden maradt a régiben, csak a dugók lettek reménytelenebbek.
A falusi baromfiszaros udvaron felnőtt, modortalan, gerinctelen tolvaj régóta a Várba vágyik, ott költik az újabb milliárdokat.
Ezeket az építkezéseket (a többiről most nem beszélek) egy gazdag ország esetleg megengedheti magának. Itt kenyérre kell.
Minden büdös bunkó urizálni kezd, ahogy ellopta az első nagyobb összeget. Aztán minél többet lop, annál drágább holmikkal veszi körül magát.
Ez a dagadtra hízott surmó (akinek nemrég még a "halála" volt a kövér katonatiszt) nem a velencei csillárunkat lopja, hanem a kenyerünket.

P.S.: Hiányérzetem van. A Kalef miatt. Bizonyos szempontból őrjítő, hogy a jelenkor újságírói  hónapokon át poénkodtak az óráról, de - lehet, csak én nem találtam anyagot róla - egyetlen szót sem olvastam arról, ami egyedül fontos: a Széll Kálmán térre elköltöttek sok milliárdot, amivel elérték, hogy egy járda sokkal szélesebb lett. Ezen a járdán évtizedek óta nincs észrevehető gyalogos forgalom. A többi csicsa. Meg kellett volna szüntetni két egyszintű kereszteződést. Lényegében egyetlen hosszú híddal megoldható lenne. Ehelyett szétdúltak egy több mint százéves, tökéletesen megépített lépcsőrendszert a Margitszigetnél, amivel tovább növelték a káoszt: lámpás kereszteződést csináltak egy híd közepére! Ilyen nincs! Ha az egyetem első évfolyamán valaki csak egy kérdést föltesz a hídon létesítendő közlekedési lámpáról, azt úgy rúgják ki, hogy soha többé nem veszik föl egyetlen egyetemre sem. Az akadálymentesítéshez nem rombolni kell, hanem építeni! Liftet például a mozgáskorlátozottaknak. Tessék mondani, mi van itt?! Mindenhol matolcsyk? Sztálin elvtárs mindenhez ért? A vidéki futballista mondja meg, mi hogyan legyen? Vagy hogy lehet ez?!