Keresés ebben a blogban

2016. április 21., csütörtök

Mögöttük állt

Megnéztem egy 25 perces dokumentumfilmet, Játsszunk nyugodtan a címe. A film úgy, ahogy van, szörnyű. Ostoba, tendenciózus, nacionalista és mint ilyen, természetesen hazug, de ez nem fontos, vannak benne jó képek Magyarország II. világháború utáni történetéből. A rémületesen poétikus és bombasztikus szöveg tartalmaz egy mondatot, az nagyon tetszett nekem. Nem pontosan értem, hogyan kerülhetett bele egy ilyen igazi, 50-es évekből kísértő propagandafilmbe, dehát benne van: "a szabadságharcosok együttes létszáma nem haladta meg a néhány ezret, de... mögöttük állt az egész magyar társadalom."
Nem kellett volna. Ilyeneket nem lehet mondani. A propagandafilm szabályait meg kellett volna tanulni. Mi az, hogy nem haladta meg a néhány ezret? A szabadságharcosok együttes létszáma az egész magyar társadalom volt, nem? Mindenki szabadságharcos volt! Tízmillió magyar szabadságharcos küzdött, csak a rohadt ruszkik túlerőben voltak. Igen, 60 000 (hatvanezer) katonát küldtek ránk. A film szövege szerint ezzel egész Európát letarolhatták volna. Komolyan. Ezt mondja a narrátor.
Namármost. Ha a mártírrá vált politikusok nem a könnyeiket nyelik a meghatottságtól, látván, miként harcolnak a "pesti srácok" (a hideg kiráz ettől az elnevezéstől, érdekes, akkor ezt nem hallottam, pedig lett volna hol, október 23-án délután fél 6-tól november 13-áig az utcán voltam), hanem közülük csak egy utánanéz a Magyar Néphadsereg létszámának, akkor azt látja, hogy a kor követelményeinek megfelelően felszerelt seregben nagyjából 200 000 (kétszázezer) katona szolgál.
Nem értek a hadtudományokhoz, és főképp nem tudom, milyen következményei lettek volna egy úgynevezett erődemonstrációnak. Ami mondjuk csak megállítja azt a 60 000 szovjet katonát, aztán félreáll, és egy udvarias kézmozdulat kíséretében azt mondja, parancsoljatok, kérlekalássan, az ország repesve várja, hogy lerohanjátok. De legalább meg kellett volna próbálni. Egy Maléter nevű honvédelmi miniszternek történetesen én voltam a futára. Majdnem mindig megmondta, mit viszek, kinek kell adnom (már úgy értem, kizárólag a megnevezett személynek). Az üzenetei között szerepelt egy olyan javaslat, amiben a Magyar Néphadsereg létszáma is meg volt jelölve.
A többire nem emlékszem.
"a szabadságharcosok együttes létszáma nem haladta meg a néhány ezret, de... mögöttük állt az egész magyar társadalom."
Persze. Bár az én emlékeim szerint nem annyira álltak, mint inkább ültek és feküdtek a légópincékben. Amikor bementünk segítségért, hogy mondjuk barikádot kellene építeni, kizavartak, mondván, nem akarják, hogy miattunk lőjék szét a házukat. Aha. Ott álltak mögöttünk. Az egész magyar társadalom. Most éppen egy hordóhasú vidéki futballista mögött állnak. 1956 szabadságharcosai.